10 érdekesség a kenyérrõl |
«« vissza
|
A világ messzi tájain sokféle alapanyagú kenyér sûl, például a lótuszvirág magtermésébõl, rizsbõl, a kenyérfa gyümölcsébõl, árpából, szágópálmából vagy maniókagyökérbõl is készül kenyér.
- Úgy 10.000 évvel ezelõtt valamely találékony õsünk felfedezte, hogy az Abesszína hegyvidékérõl származtatható vadbúzák magvai ehetõk.
- Elõször az egyiptomiak sütöttek kelesztett kenyeret, idõszámításunk elõtt kb. 3000 évvel.
- Az ókori kenyérkészítésben a görögök jeleskedtek leginkább, õk 70-féle kenyeret sütöttek.
- A rómaiaknál idõszámításunk után a IV. században 254 számon tartott pékség üzemelt a városban.
- Teremhet kenyér a bokorban is vagy netán a föld alatt. Ilyen a brazíliai indiánok egyik különleges eledele is: a manióka. A földbõl kiszedett gumókat mind megreszelik, a nedves pépet jól kipréselik, majd napon megszárítva a kapott lisztbõl, melynek íze kesernyés, kapják a „ beizsü” nevû lepényt.
- Európa legjelentõsebb társadalmi átrendezõdését is éppen a kenyér okozta: 1789-ben a párizsiak tiltakozását a kenyérárak drasztikus emelése váltotta ki. A felháborodott tömeg megrohamozta a Bastille-t, és kezdetét vette a francia forradalom.
- 1874-ben Mechwart András feltalálta a Mechwart-féle hengermalmot, ami forradalmasította az õrlés technológiáját. Ezzel a magyar találmánnyal az egész világon nagy hírnévre tett szert.
- A babonás népek régen a kenyérsütõ helyiséget az istenek otthonának tartották, ahol áldozatokat mutattak be, néha a kemence alá temették halottaikat.
- Kenyerünk becsben tartása, tisztelete már a 20. században is elevenen élt. Nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, azonnal rá kellett fújni és meg kellett csókolni, mert a család jólétét, bõségét, termékenységét szimbolizáló, ill. biztosító alapvetõ táplálék.
- A németországi Ulmban található a világon az egyik leggazdagabb gyûjteménnyel rendelkezõ Kenyérmúzeum.
Kronológia:
- i. e. 2000 – a liszt elõállítása
- i. e. 1700 – Izraelben és Föníciában megjelenik a sütõkemence
- 79. év – a kovász megjelenése
- 105. év – céhek alakulnak
- XII. század – francia szerzetesek tanítják a népet kenyeret sütni
- 1156. – Augsburgban könyvben említik a pék szakmát
- 1787. – az elsõ dagasztógép megjelenése
- 1995. – az oroszhegyi Vidéki Pékség megsüti az elsõ olyan magvas barna kenyeret Székelyföldön, ami nem tartalmaz színezéket, lisztjavítót és tartósítószert
|
|